Ül két ember a bakon, te megpróbálod megállítani a kocsit, de a lovak nem állnak meg. Utánaugrasz - de későn.
Ahogy szoktad.
Mindig.
És éppen csak elkapnod sikerül...a végét. A hátulját.
És ott vergődsz a végén. Kapaszkodsz. Próbálsz feljutni a szekérre.
De nem megy.
A bakon ülő meg nevet.
A mellette ülő meg csak néz szomorúan.
Egy ideig tartod magad, mert feljebb kúszni nem tudsz.
A kocsis nem fog segíteni, mert azt akarja leessél. A mellette ülő meg nem tud, bármennyire is akarna.
Te meg közben átkozod magad, hogy a f*szér' nem ugrottál hamarabb.
Vagy loptad el inkább a szekeret magát...
Egy idő után nem kapaszkodsz tovább.
Elengeded, leesel.
...és integetsz...
...ha mákod van sérülés nélkül...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.