"My name is Bond... Rabbit Bond!"
A 007-es kolbászügynök a májusi motorostalálkozón tér vissza a "közéletbe".
Május 18-19-20, Hajdúszoboszló, Strand Camping!!!
Kicsinállak a kolbászommal! - Rabbit 007
"My name is Bond... Rabbit Bond!"
A 007-es kolbászügynök a májusi motorostalálkozón tér vissza a "közéletbe".
Május 18-19-20, Hajdúszoboszló, Strand Camping!!!
Kicsinállak a kolbászommal! - Rabbit 007
Tegnap az volt a baj hogy öltönyben toltam, ma meg lehet az, hogy úgy nézek ki, mint Tony Hawk a VB-n...
Én nem értem mi a szarért bámulják az emberek az embereket.
A csajok rendben: nem zavar.
De MINDENKI, mint a birka.
Mi a f*szt néznek?
Ruha, szakáll, fej?
Érdekes lehetek.
Egonak jót tesz.
Csupán ennyi a bajom.
Úgy érzem én is akadozom lassan.
Filmforgamazó, kereskedő, vásár-fia, netbuzi, "értékesítő munkatárs", számtech köcsög, satöbbi...
Na mi???
"Itt van végre, mutatsz a égre
De csak az ujjadat eszik észre
Mondd meg miért ne értsenek félre
Ez a kétkedők menedéke..."
Asszem megvan a pejszín heréltem.
Szép ló...a szekeremet is elbírja.
De én inkább betöröm. Megülöm.
És nem is ittam.
Ebédelnem is kéne...vazzeg
Reggel. wow.
Hajdúszoboszló.Kakas. Szomszédban. Süt a nap.
Kutya, macska, szárnyasok.
Sanyi napon, kávé, pitypang, chillout.
Buddha-"part"
Csend.
Fazsa ám ez.
Anya jól meglepődött.
4re értem debrecenbe szombaton. Unokatesóm, Pepe jött ki elém az állomásra.
Keresztapámék kézzel-lábbal ott tartották. És hálistennek bejött.
Akkor már kihevertem a másnapsságot, de egyre kajásabb lettem.
Aztán bementünk megnézni tesómat, meg a gyereket.
Ő már gyanította, hogy én leszek a meglepetés, akkorát nem lepődött meg.
A gyerek tündéri!
Csináltam képeket, igaz csak telefonnal.
Ha minden jól megy, holnap engedik őket haza.
Este Debrecenben aludtam, így kipróbálhattam keresztapám otthoni sörcsapját (Krups-Heinekken).
ISTEN!
Kötelező jelleggel szerezzétek be, ha tudjátok.
Van azért varázsa az otthoni sörcsapnak.
Ma reggel jöttem haza.
Gyors itthoni napfürdő, aztán Mukival lesétáltam mamához ebédre.
Élvezem a vasárnapi hajdúszoboszlói-nihil állapotot.
Jó ez. Ez is kell.
Holnap vissza Bp.
Ül két ember a bakon, te megpróbálod megállítani a kocsit, de a lovak nem állnak meg. Utánaugrasz - de későn.
Ahogy szoktad.
Mindig.
És éppen csak elkapnod sikerül...a végét. A hátulját.
És ott vergődsz a végén. Kapaszkodsz. Próbálsz feljutni a szekérre.
De nem megy.
A bakon ülő meg nevet.
A mellette ülő meg csak néz szomorúan.
Egy ideig tartod magad, mert feljebb kúszni nem tudsz.
A kocsis nem fog segíteni, mert azt akarja leessél. A mellette ülő meg nem tud, bármennyire is akarna.
Te meg közben átkozod magad, hogy a f*szér' nem ugrottál hamarabb.
Vagy loptad el inkább a szekeret magát...
Egy idő után nem kapaszkodsz tovább.
Elengeded, leesel.
...és integetsz...
...ha mákod van sérülés nélkül...
Part 1.
Orsi az a lány, aki odaköltözözz a lakásomba.
3 hónapra egyelőre. Neki kellett albérlet.
Abban maradtunk, hogy ott lakik, fizeti, én ha hazajövök, akkor ugyanúgy hazamehetek.
Két héttel ezelőtt szóltam-üzentem hogy jövök.
Megérkezem.
Az alábbiak fogadnak.
A falon lyuk, mert kirugta a gipszkarton falat.
A sarokkád olajfestékes
A komód egyik fiókja széthullott.
A gépem (PC) nem működik, eltünt róla minden program - aztán kiderül, hogy a tesója próbálta bekacsolni.
(Megjegyzés: a gép sunyi módon ugyanoda volt visszatéve, ahol szétszerelve hagytam...)
Majd az utolsó: ja...tesóm is itt lakik...
Hétfőn talk-talk lesz. Mert ez így nem jó. Főleg úgy, hogy enyém a felelősség mert az én nevemen van minden, a butorok pedig az ÉN tulajdonom.
Gyakorlatilag ott minden az enyém. Üres lakásba költöztem be.
Minden.
Interesting...
Mindenesetre nagy segítség nekem mert eddig sem kellett (míg kint voltam) kifizetni a bérletet. Most hogy itthon vagyok természetesen fizetek majd bele, de ez, így nem mehet tovább.
Ahogy más sem...
Part 2.
A péntek este elég jól sikerült!
A Henry J. Beans-ben indult fél 7kor: sörrel és vilmos körtével, aztán a Szimplában folytatódott.
Jól éreztem magam egészen olyan este 10-11-ig, amikor is a Szimplakertben hirtelen úgy éreztem, mintha nagycsoportban lennénk a homokozónál, azon vitatkozva, hogy ki ad puszit a szoknyás kislánynak mielőtt hazavisznek a szülők minket...
Elég legyen ennyi...
Csütörtökön az esti 8 órás géppel indultam London-Luton reptérről.
Már délután fél 5 kor elindultunk. Kocsival.
Kulcsár Peti egyik ismerőse, aki kint taxis vitt el 20 fontért, úgy, hogy el kellett vinnem egy telefont egy pesti taxis ismerősének.
Gy. 42 éves, elvált, idehaza hiénataxis volt pesten. 2 éve lakik Londonban.
2 órás út alatt megismertem a hiéna taxisok üzletmenetét...
Meg hogy hogyan lehet 2 nap alatt 300 ezret keresni ezzel.
Hát..nem semmi.Legyen elég ennyi.
Csekkolásnál akartak velem fizettetni plusz pénzt a túlsúly, miatt.
Mondtam Abdulnak felejtse el, átpakolom a kézipoggyászba.
Erre figyelmeztetett: rendben, csak 10 kg lehet.
Mondtam neki: Jóvan Abdul.
Persze, 10 kiló...
Volt vagy 15, plusz mellette a gitárom. Azt észre sem vette.
De hát rutinos repülő vagyok. Simán ki lehet használni a reptéri anomáliákat.
A fémdetektoros kapunál kidobatták a borotvahabom, mondván 250ml és az már több, mint a megengedett.
Nem akartam mondani már "Marikának", hogy amilyen ellenőrzés van, simán felrobbantom enélkül is a gépet. De bárki más is, ha akarja.
A felszállás előtt már balhé volt: Öregnéni belekötött az előtte ülőbe, hogy ne tolja már hátra az ülést, mert még nem szabad.
Szó szót követett, mi meg csak röhögtünk (aranyos szőke lány ült mellettem 30 év körüli, szimpi csaj).
Az út eseménytelenül telt, leszálláskor szóltak rá Dimitriu Annya Fatima Lakatus-ra.
60 év körüli románn cigányasszony.
A gép még 40 fokban tolja lefelé, hajtőművek dübörögnek, fülek bedugulnak, stewardess bemondja, hamarosan Budapestre érkezünk. Lakatus Fatima felugrik és már pakolja a bőröndjeit.
Úgy mondták neki, hogy tessék már leülni, mer még pár ezer méter hátra van. Ajtó nem nyílik még és még a román útlevelet sem tetszik tudni lobogtatni.
Geri jött értem. Hazavitt, aztán még megittunk két-két sört és még beszélgettünk.
1 körül toltam be az ágyba, másnap Orsitól kaptam az infókat...
Péntek 13 volt. Számítottam valamire. De ez???
Hazajöttem. Picinyt.
Elintézni dolgokat. 1 hónap.
Rendbetenni.
Volt is meglepetés, mert anyának nem szóltam, sem tesómnak.
Keresztapámékkal leszerveztük a törbe csalást. Jól sült el.
A repülőútról majd máskor.
(Csütörtök éjjel landoltam)
A pénteken történtekről is később, mert benne van a kezemben.
"It was a night, a night just like the others
Picked up the pack that she always gave to me
She wore her lacquer top
Tripping undercover
Got in her car, just to never get back to me
Sneak in her room, she's missing all her lovers
I really hope I can get away with it
She's a top cop
She's a top ten stuffOh, were you thinking of me?
Oh, were you thinking of me?
Oh, were you thinking of me?
With a love like that"
Yonderboi : Were You Thinking Of Me - Splendid Isolation
"Foldbol lesz a kender
kenderbol a pendej
Az asszonyok laba kozt veszik el az ember...
Meglocsollak elorol
Hogy csak nojjon a melled
Meglocsollak hatulrol
Hogy csak nojjon a segged
Meglocsollak felulrol
Hogy csak nojjon a hajad
Meglocsolnalak alulrol is, ha hagynad magad!"
Kellemes Husveti Unnepeket!
(Az emelitett "mubol" tobb is verzio letezik. Jomagam csak ezt a kiemelkedo szerkezetut hallottam egykoron..:))
Back thru time, I know
I'm a wanted man
Oh momma, I know
Gave me grace, not to lose
So I'm gonna get up--cleansed
Face the morning rain
I feel it touching me,
Healing me
Believes in me
Love labours on
Nálunk a családban már-már hagyománnyá nőtte ki magát, hogy húsvétkor mamámnál (anyai) ebédelünk, szűk körben. Anyáék, Andi (tesóm) a férjével Gyulával, én (egészen eddig) Ágival, keresztapámék a két fiú unokatestvéremmel, meg Mama.
Általában én elázok.
Írhatnám, hogy bebaszok mindig, mint az állat, de azt nem bírja el a nyomdafesték.
Keresztapám mindig hektószámra hozza a piát: bor, sör, whiskey, egyéb likőr a tyúkoknak, mi viszünk páleszt, sört, mézes és paprikapálinka, egyéb jóság.
Ennek általában az a vége, hogy Gabibácsi már délután 2-3 fele – kaja után - ülve alszik, a többiek jól vannak én meg vigyorgok és folyamatosan pofázok.
Idén elmarad a napján, egy hetet csúszik.
Pedig keresztapám már bekészítette új szerzeményét: a Heineken sörcsapot.
Hát… ez is szép lesz. Jó lenne ott lenni…
Áprilisba léptünk. Az én hónapom. Mondhatom nyugodt szívvel.
Bugyognak a testnedvek, mindenki megőrül, kontrollálatlanul nyílsz ki ismét a tél után, lassan irány a szabad.
Baromságokat művelsz (ha te nem is, én biztosan.), amit máskor meg nem tennél. Egyszerűnek tűnik minden, feltöltődsz energiával, pörögsz-pattogsz, többet vigyorogsz.
Mert jó.
Szeretem ezt a hónapot.
Let’s go outside people!
Vagy amit akartok…
”Szirmokat havaznak a fák
Nap tüzétől lángol a gyúlékony Világ
Mégis vonz a fénye: még közelebb.
Mindig az egész kéne: még közelebb…”